SOKaDALOM Zsűri

Kászoniné Fejős Gabriella

– népdalénekes, népi ének tanár

Vajdaságban született, Bácskossuthfalván. A helyi Ady Endre Művelődési Egyesület keretein belül gyermekként kezdett néptánccal, majd később népdalénekléssel foglalkozni, a néptánctanára javaslatára iratkozott be a zeneiskolába hegedülni. Énekesként és zenészként rendszeres résztvevője és díjazottja volt a vajdasági általános- és középiskolások számára kiírt népzenei versenyeknek, a Vajdaságban szervezett népzenei táboroknak, rendezvényeknek. Mestereinek Bodor Anikót és dr. Szöllősy Vágó Lászlót tekinti, előbbinek a népzenetudományba való betekintést, utóbbinak a saját tájegységének népzenéje iránti elkötelezettségét köszönheti. A szabadkai Zeneiskolában és Gimnáziumban érettségizett, majd Erdélyben a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben szerzett református lelkészi oklevelet.

2013-tól az Udvarhelyi Népzeneműhely diákja, 2017-től tanárként is tevékenykedik itt és a Keresztúri Népzenetanodában. A 2016-os és 2019-es Fölszállott a páva vetélkedő kiemelkedő versenyzőinek felkészítője (Cickom énekegyüttes, Nyitnikék énekegyüttes, Szász Csanád László), az Erdélyi Hagyományok Háza és a Legato egyesület által szervezett népi ének továbbképzők, mesterkurzusok és táborok rendszeres előadója, oktatója. Az Agyagfalvi Református Egyházközség lelkipásztoraként is fontosnak tartja a jövő nemzedék népzenével való megismertetését, férjével közel ötven gyermeket tanítanak népi hangszereken játszani, népdalokat énekelni.

Az autentikus népzene mellett más zenei műfajokban is tevékenykedett, a verseket éneklő Fűszál együttessel három lemezt jelentettek meg (Tízezer mérföld 2001, Szélfútt barázdákon 2002, Szem mögött, szó mögött 2003), továbbá szerepelt több olyan kiadványon, melyen egyházi énekeket szólaltattak meg népi hangszereken. (Az én időm, mint a szép nyár 2001, Krisztus, ki vagy nap és világ 2009, Református énekek Erdélyben 2017, 2019)

Szép Gyula Bálint

– hegedűművész (Kolozsvári Magyar Opera), népzenész (Tokos zenekar)

1989-ben született Csíkszeredában, zenész családban. Zenei tanulmányait Kolozsváron, a Sigismund Toduță Zenelíceumban, majd a Gheorghe Dima Zeneakadémián végezte, hegedű szakon. Kisgyermekkorától színpadközelben volt. Rendszeresen szerepelt színdarabokban, tánc- és operaelőadásokban zenészként és színészként egyaránt. 2008-ban elnyerte a Ruha Istvánról elnevezett nemzetközi hegedűverseny különdíját. A klasszikus zenei tanulmányok mellett egyre erőteljesebben teret nyert életében a népzene. Erre leginkább nyaranta, vakációkban tudott időt fordítani. Kezdetben népdalversenyek gyakori díjazottjaként, jelenleg zenészként és hangszeroktatóként vesz részt a nyári táborokban.

Zeneakadémiai évei alatt diáktársaival megalapították a Tokos zenekart, mellyel a 2014-es Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató verseny kategóriagyőztesei lettek. Ezt követően a magyar népzenei élet egyik meghatározó együtteseként tevékenykednek.

Népzenészi és klasszikus hegedűművészi tevékenysége egyetemi tanulmányait követően is meghatározzák mindennapjait: a Tokos zenekarral történő fellépések mellett a Kolozsvári Magyar Opera zenekarának első hegedűseként tevékenykedik.

Népzeneszeretetéről és ennek hatásáról ekképp vall: „A szakma legemberibb oldalát a népzene világában fedezhettem fel, ahol nem csak egyéni, hanem közösségi identitásra is szert tehettem, hiszen ezen gyökerek nélkül a hovatartozás tudata – és ezzel együtt az egyén is – elveszhet. Hiszem, hogy a zenekar tagjaival együtt ebben a tudatban mulattatva, szórakoztatva építhetjük közösségünket.” A 2021-es István, a király rockopera székelyföldi nagyprodukciójában a Regös szerepét alakította.

Váradi Judit

– zongoraművész, egyetemi tanár, művészeti menedzser
(Debreceni Egyetem, Zeneművészeti Kar)

Zenei tanulmányait Debrecenben kezdte, majd Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta.
A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának művésztanára, 2023 óta professzora.
A Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.

Zongoraművészként Európa országai mellett az Egyesült Államokban is koncertezett. Művészeti tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a kortárs magyar művek bemutatására. Tizennégy zeneművet dedikáltak számára. Három CD-t adtak ki állandó kamarapartnerével, Puskás Leventével, 2017-ben Szaxon, 2019-ben Tetra, 2024-ben Fragments címmel, amelyen magyar zeneszerzők szaxofonra és zongorára írt művei hallhatók.

Oktatói és előadóművészi tevékenysége mellett kiemelten fontos számára a művészetközvetítés és a koncertpedagógia. Tudományos kutatásai és művészeti menedzseri tevékenységei is ezirányúak.

Doktori fokozatát Finnországban, a Jyväskylä-i Egyetemen szerezte meg Hogyan neveljünk értő közönséget a komolyzenének című dolgozatával. Nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent publikációi, az általa alapított Zenepedagógiai konferenciák is a zenei nevelés, zenehallgatás, koncertpedagógia témakörét vizsgálják. 2015 óta a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Program törzstagja, témavezetője és oktatója. A Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesület elnökségi tagja, a Zenepedagógiai szakosztály vezetője. 2018 óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Intézetének megbízott kutatója. Kutatócsoportjával négy országos vizsgálatot folytattak a zenei nevelésről, az online zenei oktatásról, a szülői támogatás szerepéről és a zeneművészeti szakgimnazisták pályorientációjáról.

Művészeti menedzserként számos koncert szervezője és moderátora, illetve hat hangversenysorozat alapítója és művészeti vezetője. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának művészeti menedzsere. Az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája és a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar művészeti igazgatója. A Magyar Zenei Tanács elnökségi tagja.

Zenei munkásságának jelentőségét olyan kitüntetések fémjelzik, mint az Artisjus előadóművészeti díj (2010, 2021), a Debrecen Kultúrájáért Díj (2019), a Magyar Arany Érdemkereszt (2021) vagy a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának Művészetpedagógusi Különdíja (2021).

Sándor Csaba

– operaénekes
(Kolozsvári Magyar Opera, Budapesti Magyar Állami Opera)

Zenei tanulmányait a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban kezdte, majd a Nagyváradi Állami Egyetemen és a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta. Egyetemi évei alatt részképzésen vett részt a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Marton Éva operaénekes és művésztanár irányítása alatt.

2013 óta a Kolozsvári Magyar Opera szólistája, ahol számos a címszerepet között Don Giovanni vagy Figaro alakját is megjelenítette. Rendszeres meghívottja a Jászvásári Operaháznak is.

2015-ben debütált a Budapesti Magyar Állami Operaházban, ahol Erwin Schrott partnereként a Don Giovanni Masettójaként lépett színpadra. Azóta számos operai alakot formált meg itt, A hugenották Nevers grófjától és A varázsfuvola Papagenójától kezdve a Bohémélet Schaunardján és a Székely fonó kérőjén át a Hunyadi László Cillei Ulrik szerepéig. Több kortárs magyar opera ősbemutatóján és előadásán vett részt, láthattuk Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben, Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom, Selmeczi György Bizánc, Spiritiszták, Lajtha László A kék kalap című produkciókban, illetve rendszeresen fellép oratóriumok szólistájaként is.

2017-ben nagy sikerrel mutatkozott be a Bukaresti Nemzeti Operában, Andrei Șerban Don Giovanni-rendezésének címszereplőjeként. Ugyanebben az évben a Román Nemzeti Operák Gáláján Kiválóság díjat kapott.

A Budapesti Magyar Állami Opera, a Kolozsvári Magyar Opera, a Jászvásári Opera és a Bukaresti Nemzeti Opera mellett olyan intézményekkel és együttesekkel dolgozott együtt, mint a Kolozsvári Román Nemzeti Opera, a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Magyar Nemzeti Énekkar, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Nagyváradi Állami Filharmónia, a Szatmárnémeti Filharmónia valamint a Csíki Kamarazenekar.

Marton Melinda

– operaénekes

A Kolozsvári Zenelíceumba járt zongora szakra (1963–1975). Utána két évig korrepetitor volt a Kolozsvári Magyar Operában. 1977 és 1982 között a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia ének szakos hallgatója. Már ekkor főszerepekre hívták meg a kolozsvári operába, ahol Erkel, Verdi, Mozart, Strauss műveiben mutatkozott be. 1982-től a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese.

1990 és 1994 között a Budapesti Operaház állandó vendége volt a Hunyadi László, Bánk bán, Rigoletto, Don Pasquale női főszerepeiben.
1992–2004 időszakban a kolozsvári Erkel-sorozatban a női főszerepeket alakította. 2007-ben megvédett doktori dolgozata is Erkel operáinak zenei és a szerepek énektechnikai elemzésével foglalkozik. 2008-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja.
1997-től tanít a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, és mesterkurzusokat tart Budapesten.

Operettprimadonnaként (Marica grófnő, Viktória, Csárdáskirálynő, A víg özvegy, Tokaji aszú) több külföldi turnén lépett fel, többek között az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Olaszország, Izrael színpadain.

Toadere Kovács Dalma

– karmester
(BBTE Zeneművészeti Szak)

Toadere Kovács Dalma kolozsvári születésű karmester, jelenleg a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar tanára. Kolozsváron, a Sigismund Toduță Zenelíceumban végezte a zongora szakot Papp Tibor tanítványaként, majd az egyetemi tanulmányai során a karmester szakon olyan jeles tanároktól tanult mint Petre Sbârcea és Victor Dumănescu. Egyetemi évei alatt zongoratanárként, karvezetőként és karmesterként is dolgozott, így az énekhanggal és hangszeres muzsikával egyaránt alkalma volt behatóan foglalkozni. Számos egyházi kórussal való munkája mellett, karvezetői pályfutásának kiemelkedő pontjai a Báthory István Elméleti Líceum Gyermekkórusának, a Kolozsvári Magyar Opera Gyermekkórusának illetve Zeneművészeti karunk Musichorum énekkarának vezénylésére.

Karmesterként már diákkorában megalapította az Agile Szimfonikus Zenekart, mellyel számos teltházas koncertet tartott. Ezt követően többször felkérték az ország különböző szimfonikus zenekarainak vezetésére (Kolozsvár, Bukarest, Pitești, Szatmár). Az elmúlt tíz évben több, mint 50, gyermekeknek szóló leckekoncertet vezényelt és moderált Kolozsváron és országszerte (Bukarest, Szatmárnémeti, Nagyszeben, Székelyudvarhely, Bonchida, Craiova).