SOKaDALOM Zsűri

Kászoniné Fejős Gabriella

– népdalénekes, népi ének tanár

Vajdaságban született, Bácskossuthfalván. A helyi Ady Endre Művelődési Egyesület keretein belül gyermekként kezdett néptánccal, majd később népdalénekléssel foglalkozni, a néptánctanára javaslatára iratkozott be a zeneiskolába hegedülni. Énekesként és zenészként rendszeres résztvevője és díjazottja volt a vajdasági általános- és középiskolások számára kiírt népzenei versenyeknek, a Vajdaságban szervezett népzenei táboroknak, rendezvényeknek. Mestereinek Bodor Anikót és dr. Szöllősy Vágó Lászlót tekinti, előbbinek a népzenetudományba való betekintést, utóbbinak a saját tájegységének népzenéje iránti elkötelezettségét köszönheti. A szabadkai Zeneiskolában és Gimnáziumban érettségizett, majd Erdélyben a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben szerzett református lelkészi oklevelet.

2013-tól az Udvarhelyi Népzeneműhely diákja, 2017-től tanárként is tevékenykedik itt és a Keresztúri Népzenetanodában. A 2016-os és 2019-es Fölszállott a páva vetélkedő kiemelkedő versenyzőinek felkészítője (Cickom énekegyüttes, Nyitnikék énekegyüttes, Szász Csanád László), az Erdélyi Hagyományok Háza és a Legato egyesület által szervezett népi ének továbbképzők, mesterkurzusok és táborok rendszeres előadója, oktatója. Az Agyagfalvi Református Egyházközség lelkipásztoraként is fontosnak tartja a jövő nemzedék népzenével való megismertetését, férjével közel ötven gyermeket tanítanak népi hangszereken játszani, népdalokat énekelni.

Az autentikus népzene mellett más zenei műfajokban is tevékenykedett, a verseket éneklő Fűszál együttessel három lemezt jelentettek meg (Tízezer mérföld 2001, Szélfútt barázdákon 2002, Szem mögött, szó mögött 2003), továbbá szerepelt több olyan kiadványon, melyen egyházi énekeket szólaltattak meg népi hangszereken. (Az én időm, mint a szép nyár 2001, Krisztus, ki vagy nap és világ 2009, Református énekek Erdélyben 2017, 2019)

Kelemen László

– zeneszerző, népzenész, népzenegyűjtő, intézményvezető
(Hagyományok Háza, Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány)

Az erdélyi magyar népzenei élet egyik meghatározó képviselője. 1960-ban született Gyergyóditróban. Zenei tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte, majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta, zeneszerzés szakon. A komponálás mellett már egyetemi diákként gyűjtötte és játszotta az erdélyi hangszeres és vokális népzenét, és tagja volt a legendás Bodzafa táncház-zenekarnak.

Magyarországra telepedését követően előbb a Budapesti Zeneműkiadó zenei szerkesztőjeként, majd a Hungaroton népzenei lemezeinek szerkesztőjeként dolgozott. Kodály-ösztöndíjasként több komolyzenei kompozícióját mutatták be a Fiatal Zeneszerzők Csoportja koncertjein.

Alapító tagja volt az Ökrös zenekarnak, mellyel a Kárpát-medence népzenéjének varázsát a magyarországi koncertek mellett számos európai, amerikai, ázsiai turnén népszerűsítették, és mely együttessel számos lemezt is kiadtak. 1992–2000 között a Budapest Táncegyüttes zenei vezetője és az előadások zenei szerkesztője volt. Az ő kezdeményezésére szervezték meg az MTA Zenei Intézetének támogatásával az Utolsó Óra című népzenei gyűjtést, mely a Kárpát-medence hangszeres népzenei örökségét gyűjtötte, rendszerezte és adta közre (68 CD).

2001-től a Hagyományok Háza alapító főigazgatója lett, és a magyar népművészet egészét átölelő intézményt bő húsz éven keresztül irányította. 2019-től, az akkor megalakuló Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kuratóriumi elnöke és szakmai vezetője.

Népzenészi, népzenegyűjtői, zeneszerzői és intézményvezetői munkásságát olyan díjak és kitüntetések fémjelzik, mint a Magyar Művészetért díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2008), Lajtha László-díj (2016), Erkel Ferenc-díj (2019), a Magyar Kultúráért-díj (2020).

2022-ben szerezte meg doktori (DLA) fokozatát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene szakán.

Szép Gyula Bálint

– hegedűművész (Kolozsvári Magyar Opera), népzenész (Tokos zenekar)

1989-ben született Csíkszeredában, zenész családban. Zenei tanulmányait Kolozsváron, a Sigismund Toduță Zenelíceumban, majd a Gheorghe Dima Zeneakadémián végezte, hegedű szakon. Kisgyermekkorától színpadközelben volt. Rendszeresen szerepelt színdarabokban, tánc- és operaelőadásokban zenészként és színészként egyaránt. 2008-ban elnyerte a Ruha Istvánról elnevezett nemzetközi hegedűverseny különdíját. A klasszikus zenei tanulmányok mellett egyre erőteljesebben teret nyert életében a népzene. Erre leginkább nyaranta, vakációkban tudott időt fordítani. Kezdetben népdalversenyek gyakori díjazottjaként, jelenleg zenészként és hangszeroktatóként vesz részt a nyári táborokban.

Zeneakadémiai évei alatt diáktársaival megalapították a Tokos zenekart, mellyel a 2014-es Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató verseny kategóriagyőztesei lettek. Ezt követően a magyar népzenei élet egyik meghatározó együtteseként tevékenykednek.

Népzenészi és klasszikus hegedűművészi tevékenysége egyetemi tanulmányait követően is meghatározzák mindennapjait: a Tokos zenekarral történő fellépések mellett a Kolozsvári Magyar Opera zenekarának első hegedűseként tevékenykedik.

Népzeneszeretetéről és ennek hatásáról ekképp vall: „A szakma legemberibb oldalát a népzene világában fedezhettem fel, ahol nem csak egyéni, hanem közösségi identitásra is szert tehettem, hiszen ezen gyökerek nélkül a hovatartozás tudata – és ezzel együtt az egyén is – elveszhet. Hiszem, hogy a zenekar tagjaival együtt ebben a tudatban mulattatva, szórakoztatva építhetjük közösségünket.” A 2021-es István, a király rockopera székelyföldi nagyprodukciójában a Regös szerepét alakította.

Váradi Judit

– zongoraművész, egyetemi tanár, művészeti menedzser
(Debreceni Egyetem, Zeneművészeti Kar)

Zenei tanulmányait Debrecenben kezdte, majd Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta.
A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának művésztanára, 2023 óta professzora.
A Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.

Zongoraművészként Európa országai mellett az Egyesült Államokban is koncertezett. Művészeti tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a kortárs magyar művek bemutatására. Tizennégy zeneművet dedikáltak számára. Három CD-t adtak ki állandó kamarapartnerével, Puskás Leventével, 2017-ben Szaxon, 2019-ben Tetra, 2024-ben Fragments címmel, amelyen magyar zeneszerzők szaxofonra és zongorára írt művei hallhatók.

Oktatói és előadóművészi tevékenysége mellett kiemelten fontos számára a művészetközvetítés és a koncertpedagógia. Tudományos kutatásai és művészeti menedzseri tevékenységei is ezirányúak.

Doktori fokozatát Finnországban, a Jyväskylä-i Egyetemen szerezte meg Hogyan neveljünk értő közönséget a komolyzenének című dolgozatával. Nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent publikációi, az általa alapított Zenepedagógiai konferenciák is a zenei nevelés, zenehallgatás, koncertpedagógia témakörét vizsgálják. 2015 óta a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Program törzstagja, témavezetője és oktatója. A Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesület elnökségi tagja, a Zenepedagógiai szakosztály vezetője. 2018 óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Intézetének megbízott kutatója. Kutatócsoportjával négy országos vizsgálatot folytattak a zenei nevelésről, az online zenei oktatásról, a szülői támogatás szerepéről és a zeneművészeti szakgimnazisták pályorientációjáról.

Művészeti menedzserként számos koncert szervezője és moderátora, illetve hat hangversenysorozat alapítója és művészeti vezetője. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának művészeti menedzsere. Az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája és a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar művészeti igazgatója. A Magyar Zenei Tanács elnökségi tagja.

Zenei munkásságának jelentőségét olyan kitüntetések fémjelzik, mint az Artisjus előadóművészeti díj (2010, 2021), a Debrecen Kultúrájáért Díj (2019), a Magyar Arany Érdemkereszt (2021) vagy a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának Művészetpedagógusi Különdíja (2021).

Kele Brigitta

– operaénekes
(Kolozsvári Magyar Opera)

Zenei felsőfokú tanulmányait szülővárosában, a Nagyváradi Egyetem Zeneművészeti karán kezdte, majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta. Énekművészi pályafutását a Kolozsvári Magyar Opera énekkari tagjaként kezdte, ahol – saját szavaival élve – egyre többször és egyre gyakrabban „kikandikált a kórusból” szóló szerepekkel is. Tehetségének és kitartásának köszönhetően az első nagyváradi zenei megnyilatkozásoktól a szakmai életút a kolozsvári, majd európai és amerikai sikerekig vezetett. „Nem volt egyszerű feladat, de végül csak eljutottam az »Értől az Óceánig«” – mondja, utalva Adyval arra is, hogy a 2016-2017-es évadban az operavilág Olümposzának vagy Hollywoodjának nevezett New York-i Metropolitan Opera „legek színpadán” alakíthatta Musetta szerepét Puccini Bohéméletében. A 2012-2013-as évadtól a düsseldorfi Rajna-menti Német Opera (Deutsche Oper am Rhein) szerződött szoprán szólistája, aki a párizsi, avignoni, strasbourgi, pekingi, tel-avivi színpadokon is fellépett Mozart, Verdi, Puccini, Bizet operáinak szoprán szerepeiben. Rendszeres szólistája a Kolozsvári Magyar Operának, ahol az említettek mellett Selmeczi György Szirénjének címszerepében, Bizáncjának Iréne szerepében, Gyöngyösi Levente Gólyakalifájának Etelka szerepében, vagy Ravel Pásztorórájának Concepcion szerepében lépett színpadra.

Rendkívüli szoprán hangjának köszönhetően a belföldi és külföldi színpadokon alakított jelentősebb szerepei a következők: Pamina (Mozart: A varázsfuvola), Donna Elvira (Mozart: Don Giovanni), Grófnő (Mozart: Figaro házassága), Aida (Verdi: Aida), Violetta Valery (Verdi: La Traviata), Desdemona (Verdi: Otello), Amélia (Verdi: Álarcosbál), Odabella (Verdi: Attila), Mimi és Musetta (Puccini: Bohémélet), Lauretta (Puccini: Gianni Schicchi), Cso-cso-san (Puccini: Pillangókisasszony), Liú (Puccini: Turandot), Suzel (Mascagni: L’amico Fritz), Nedda (Leoncavallo: Bajazzók), Micaëla (Bizet: Carmen), Leány (Kodály: Székelyfonó).

Olyan híres operarendezőkkel dolgozott mint Giancarlo del Monaco, Vincent Boussard, Andreas Homoki, Kristian Fredrick, Mariano Pensotti, és olyan karmesterekkel mint Daniel Oren, Marco Armiliato, Giordano Bellincampi, Enrico Dovico, Antonino Fogliani, Daniele Callegari, Paolo Carignani, Farbrizio Maria  Carminati, Giuliano Carella vagy David Crescenzi.

Eddigi pályája során a németországi DEBUT Nemzetközi Énekverseny elismerését (2006), a Kolozsvári Magyar Opera Kriza Ágnes-díját (2007), a Bukaresti Nemzeti Opera Kiválóság díját (2016), az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díját (2017) is kiérdemelte.

Duffner Melinda

– énekművész, canto tanár
(Kolozsvári Transilvania Filharmónia, BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar)

Aradon született, majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végezte licensz és mesteri tanulmányait Elena Andrieş Moldovan, Ramona Eremia és Iulia Merca művésztanárok osztályában. Részt vett Mariana Nicolesco és Kálmándi Mihály canto-mesterkurzusain.

Jelenleg a Kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia kórusának állandó tagja és a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Zeneművészeti Karának oktatója.

A mezzoszoprán több olyan kulturális intézménnyel működik együtt, mint az Aradi Filharmónia, a Nagybányai Camerata  Euroart, a Váradi Filharmónia, a Szebeni Filharmónia, Râmnicu Vâlcea-i Filharmónia, a Kolozsvári Transilvania Filharmónia, a Kolozsvári Magyar Opera.

Számos opera és vokál-szimfonikus mű szólistájaként lépett fel. Opera-szerepei közül kiemelkednek: Verdi: Traviata (Flóra); ifj. J. Strauss: Denevér (Orlovszkij herceg); Wagner: A Rajna kincse (Floßhilde), A Walkür (Waltraute); Cimarosa: Titkos házasság (Fidalma); Mascagni: Parasztbecsület (Mamma Lucia), Nicolae Brânzeu: Piroska és a farkas (Nagymama), Când dragostea triumfă (Maricica). Jelentősebb vokál-szimfonikus alkotások, melyekben szóló-szerepet vállalt a következők: Bach: Magnificat, János-passió, Vergnügte Ruh, beliebte Seelenlust c. kantáta, O Ewigkeit du Donnerwort c. kantáta, Uns inst ein Kind geboren c. kantáta; Händel: Messiás; Vivaldi: Gloria; Michael Haydn: Requiem; Joseph Haydn: Nelson-mise; Mozart: Requiem, Koronázási mise, Spatzen Messe; Beethoven: Missa Solemnis; Mendelssohn-Bartholdy: Szentivánéji álom, Az első Walpurgis-éj; Paul Constantinescu: Oratoriul bizantin de Crăciun; Marțian Negrea: Requiem Parastas; Matteo Salvi: Messe Votiva; Pergolesi: Stabat Mater; Charpentier: Te Deum, Saint-Saëns: Karácsonyi mise; Antonin Dvořák: Lužanská-mise; Demény Dezső: Missa in honorem Sanctae Elizabeth e Domo Árpád.