Doctor Honoris Causa Dr. Fazakas Sándor

ÉNEK-ZENE A REFORMÁCIÓBAN

A Studia Musica-val köszöntjük a 70 éves Dr. Köpeczi-Kirkósa Júliánna művésznőt.
Isten éltesse sokáig!

Hírdetések - Rendezvények

Adventi harmóniák

Mozgalomból örökség
Rejtett értékek a magyar reformáció kincstárából

A reformáció 500 éves jubileumának a jegyében tartottak nemrég konferenciát a Babes- Bolyai Tudományegyetem és a kolozsvári teológiai intézet szervezésében. Az egykori Bolyai Egyetem Aula Magnájában igei köszöntőjében Kató Béla püspök elmondta: ötszáz év után újból kell fogalmaznunk, hogy kik vagyunk, milyen örökségünk és milyen hitünk van. Egy vallás próbája legalább száz év, és három-négy generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy bebizonyosodjék: a közösség élő hit birtokosa. Éppen ezért ötszáz év elteltével kimondhatjuk: nagyon gazdag örökségünk van, ám ezt fel kell ismerni, tisztelni és ápolni kell – fogalmazott a püspök. Kállay Dezső teológiai rektor megnyitójában arról beszélt, hogy a mozgalom nem újítást, hanem megújítást jelentett. A reformációt az újra és nem az új kifejezés jegyében kell jellemeznünk, újra kell értelmezni az egyházat és a közösséget. Az örökség egyúttal kötelezettséget is jelent, hogy amikor eljutunk a gyökerekhez, akkor lelki megújulásban is részünk legyen. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese, Soós Anna köszöntőjében hangsúlyozta: ami 500 esztendővel ezelőtt eretnekségként indult, a jelenben az európai, ezen belül pedig a magyar kultúra megkerülhetetlen részévé vált. Ma már evangélikusok, reformátusok, unitáriusok és katolikusok, hívők, ateisták és kereső emberek közös öröksége az a kulturális forradalom és fejlődés, amelyet Luther tevékenysége indított el. A reformáció nélkül ugyanis az egyetemi élet biztosan nem lenne olyan, mint amilyennek ma ismerjük – méltatta a reformáció egyik hozadékát az egyetemi oktató. Majd hozzátette: az anyanyelvű Biblia és istentisztelet, a presbiterek szerepvállalása a szigorú hierarchikus vezetés helyett mind olyan célkitűzések voltak, amelyek a vallásos életen túl hatással voltak az egész korabeli Európára. „A civil mozgalmak és szervezetek, a közemberek társadalom iránti felelősségvállalása is olyan jelenségek, amelyek gyökereikben a laikusok egyházi szerepvállalását és művelését bátorító reformeszmékhez nyúlnak vissza” – fogalmazott Soós Anna, aki szerint a reformáció egyik legfontosabb üzenete 500 év múlva is az, hogy reformok, megújulás nélkül nincs fejlődés.

A kétnapos konferencia alkalmával erdélyi és partiumi, valamint debreceni, pápai, budapesti, sárospataki és felvidéki tanárok, egyháztörténészek, kutatók tartottak előadásokat a reformáció, ökumenizmus, hagyományőrzés, örökség témakörében. A konferencia a Refo 500 rendezvénysorozat egyik gyöngyszeme – mondta kérdésünkre Lukács Olga, a BBTE Tanárképző Fakultásának dékánja. „A szervezés során igyekeztünk minden magyarul oktató teológiai fakultást meghívni, örömünkre elfogadta a meghívást Vik János, a katolikus teológia dékánja, valamint előadást tartott a gyulafehérvári papnevelde rektora, Korom Imre is. A húsz előadás során arra kerestük a kérdést, hogy napjainkban él-e még a reformáció öröksége, vagy az egyház már csak úszik a társadalmi események sodrában, ugyanakkor megpróbálja fontos tényezőként elfogadtatni magát” – értékelt Lukács Olga. A dékán kiemelte a konferencia interdiszciplináris jellegét, vagyis a reformáció hatásának következményeit vizsgálták a pedagógia, az etika, a társadalomtudomány vonatkozásában.

A kétnapos előadássorozat végén elhangzott: a szervezők jövőre szeretnének egy nagyobb méretű, nem csak magyar nyelvű konferenciát is tartani, amely kitekintést nyújt majd a reformáció európai vonatkozásaira is. A konferencia során elhangzott, hogy a reformáció nem nevezhető mozgalomnak, az előadásokkal és a rendezvény megszervezésével viszont a szervezők szeretnék, ha az örökség feltérképezésével és kutatásával egy belső mozgalom indulna el, amely a református egyház megújulásához vezethez.

Somogyi Botond

Képek a konferenciáról

Zsuzsanna napi jótékonysági hangverseny és bál
(2017. február 25)

A diákok szakmai képzésének és művészi tevékenységének támogatására

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kar Zenepedagógia tanszéke,
a Kolozsvári Szent Mihály Plébánia és Főtisztelendő KOVÁCS SÁNDOR főesperes-plébános
szeretettel meghívja Önt és kedves családját

GIUSEPPE VERDI: MESSA DA REQUIEM

rendkívüli hangversenyre 2017. március 25-én, szombaton, 19.30 órai kezdettel
a kolozsvári Szent Mihály Templomba.

Szólisták
CORNELIA HORAK, szoprán (Ausztria)
BARBARA HÖLZL, mezzoszoprán (Németország)
GUSTAVO QUARESMA, tenor (Brazília)
WOLFGANG BANKL, basszus (Ausztria)

Közreműködik
Ensemble Koinonía (Bécs) - HANS HAUSREITHER, karnagy
Kolozsvári BBTE-RT Kamarakórusa

Vezényel
WINDHAGER-GERÉD ERZSÉBET

Belépés díjtalan. Adományokat elfogadunk.