MENÜ

Archive for február, 2021

Lukács Olga:
Az erdélyi egyházak ezeréves együttélésének szinopszisa

Az erdélyi egyházak ezeréves együttélésének szinopszisa

L’Harmattan, Budapest, 2020, 244 p. ISBN 978-963-414-691-9

Sófalvi Emese:
Zeneoktatás a kolozsvári Muzsikai Conservatoriumban 1819–1869 között

Sófalvi Emese: Zeneoktatás a kolozsvári Muzsikai Conservatoriumban 1819–1869 között.

Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2020. ISBN 978-606-739-166-4

SOKaDalom Zsűri – 2020

A. Népi ének kategóriában


Bárdosi Ildikó

– népdalénekes, népi ének tanár
(Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem; Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium)

Dicsőszentmártonban született, és az éneklés, a népzene gyermekkorától meghatározó volt számára. Felmenőitől gyűjtötte Bartók az 1914-es Nyárádmenti gyűjtőútján az ismertté vált Most viszik Danikáné lányát és Hajlik a meggyfa kezdetű gyermekdalokat. A székelyudvarhelyi Pedagógiai Líceumban szerezte meg tanítói oklevelét, majd – a rendszerváltást követően – a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán diplomázott magyar-ének-zene szakon. Etnográfusi és népzenetanári képzéseit a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajz szakán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte. Népzenetanári munkásságát 1994-ben kezdte el a Hajdúböszörményi Zeneiskolában, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium népi ének tanára. Eddigi munkássága során hagyományőrző csoportok szakmai vezetője, a Hajdúböszörményi Népzenei Együttes irányítója, a debreceni Motolla Egyesület alapítótagja, a Nyíradonyi Pávakör szakirányítója, a Galagonya Énekegyüttes tagja, a Szeredás Népzenei Együttes tagja, népzenei táborok és zenei továbbképzők tanára, televíziós műsorok etnográfus és népi énekes meghívottja, több kiemelkedő tehetség szakmai irányítója, a Felszállott a Páva népzenei televíziós vetélkedő zsűritagja és mentora volt.
Előadóművészként négy önálló CD-t adott ki, illetve több lemezen működött közre népdalénekesként. Előadóművészi, tehetséggondozói és pedagógusi munkájának elismeréseként számos díjban részesült: Népművészet Ifjú Mestere díj (Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériuma, 1994 és 1995); Pro Urbe-díj (Nyíradony Önkormányzata, 2001 és 2017); Csokonai-díj (Debrecen Önkormányzata, 2003); KÓTA-díj (Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége, 2018);


Kacsó Hanga

– népdalénekes, népi ének tanár

1996-ban született Szolnokon, erdélyi szülők gyermekeként. Zenei tanulmányait a Váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola népi ének szakán kezdte meg, majd 2015-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene tanszékének népi ének és népzeneelmélet tanár szakán folytatja (idén diplomázik).
A közös családi énekléseket követően, a népdaléneklést már kislányként a szolnoki Népdalkör tagjaként folytatta. Ott ismerték fel tehetségét, melyet aztán olyan versenyeken mutathatott meg, mint az Apáczai Kiadó által szervezett Országos Népdaléneklési Verseny, a „Tiszán innen – Dunán túl” Országos Népdaléneklési Minősítő verseny (arany és kiemelt arany minősítés) vagy a 2014-es „Fölszállott a páva” népzenei tehetségkutató verseny, ahol ő lett a szólóének és énekegyüttes kategória győztese. A Fölszállott a páva olyan ismertséget hozott számára, ami számos területen lehetőséget nyújtott tehetsége megcsillogtatásán túl, a tanító munka megtapasztalására is. Gyakran vállal fellépéseket és tanítói feladatokat Erdély különböző pontjain is: 2015-től a Kalotaszegi Vándor Néptánctábor szervezésében éneket és táncot oktatott; 2016 óta a Torockón megrendezett Double Rise Fesztivál folkudvarának egyik népi énektanára és fellépője; 2019-ben – kolozsvári cserediákként – a SOKaDALOM tehetségkutató zsűrijének tagja népi ének kategóriában.
Szóló produkciói mellett, együttesek tagja is: az Esszencia zenekar alapító tagja (mellyel 2017-ben megjelentették az „Elindultunk a nagy útra” CD-t), a Tokos zenekar meghívott énekese, 2016-tól a Muzsikás együttes állandó meghívott vendége, kikkel Magyarország számos pontján túl, a Muzsikás amerikai, indiai, kínai, tajváni turnéján is hallhatták őt énekelni, de felléptek közösen a belgiumi Merode Fesztiválon vagy Brassóban az Enescu fesztiválon is. 2018-ban, a reformáció emlékévhez kapcsolódva, elkészítette az „Emlékezzél meg”, egyházi népi éneket tartalmazó CD-t is, melynek bemutatója a marosvásárhelyi Kultúrpalotában volt.

Gergely Zoltán

– népzenekutató, népdalénekes, tanár
(Román Tudományos Akadémia Folklór Intézete, Kolozsvár; Kolozsvári Református Kollégium)

A Román Akadémia Folklór Intézetének munkatársa, népzenekutatója. A BBTE zenepedagógia szakán alapképzést, a Teológia–zene–nevelés szakán mesterképzést végezett, 2010-ben. 2010–2013 között volt a BBTE Hungarológia Doktori Iskolájának hallgatója, doktori disszertációját 2014-ben védte meg (témavezető dr. Pozsony Ferenc és dr. Szenik Ilona). Kutatási témája a mezőségi népzene. Több mint 20 tanulmányt és recenziót közölt magyar, román és angol nyelven a mezőségi kántálóénekek dallam és szövegrepertoárjáról, a mezőségi lakodalom énekrepertoárjáról valamint a Kolozsvári Folklórintézetben található népzenei anyagról. Legfontosabb publikációi a Mezőségi kántáló énekek című monográfiája, amelyet a Hagyományok Háza adott ki 2016-ban, DVD-melléklettel, valamint Szenik Ilona népzenei gyűjteménye, három nyelvű, DVD melléklettel ellátott multimédiás kiadványa, melyet Pávai Istvánnal közösen szerkesztettek 2019-ben.
Aranypáva-díjas népdalénekes, aki 2019-ben elnyerte a Román Akadémia Kulturális Kitüntetés díját.

B. Klasszikus canto kategóriában

Jordán Éva

– klasszikus canto tanár, operaénekes
(BBTE Zeneművészet Szak; Kolozsvári Magyar Opera)

Zenei felsőfokú képzettségét a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerezte. Énekművészi pályafutását még diákkorában kezdte, több opera- és operett szerepet vállalt a Kolozsvári Román Operában. 2001-től a Kolozsvári Magyar Opera énekkari tagja volt, ahol – a rendszeres, együttesbeli szolgálaton kívül – gyakran szóló szerepeket is betöltött. 2004-től ugyanennek az operaháznak szoprán-szólistája, számtalan opera- és operett-főszerep alakítója. Repertoárjában megtalálhatóak a klasszikus zenés színpad legjelentősebb szerepei: Wagner – Szerelmi tilalom (Dorella), Mozart – Varázsfuvola (Pamina), Puccini – Bohémélet (Mimi), Verdi – Falstaff (Alice), Erkel – Bátori Mária (címszerep), Ciro Pinsuti – Mattia Corvino (Osviena), Vajda János – Leonce és Léna (Rosetta), Kálmán Imre – Csárdáskirálynő (Szilvia, Stázi, Cecília), Kálmán Imre – A bajadér (Odette), Ábrahám Pál – Viktória (címszerep), J. Strauss: A denevér (Adél), Huszka Jenő – Bob herceg (Annie), Ábrahám Pál – Bál a Savoyban (Tangolita), Lehár Ferenc – Cigányszerelem (Ilona).
Előadóművészi tevékenysége mellett, 2017-től a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának énektanára.

Kele Brigitta

– operaénekes
(Düsseldorfi Rajna-menti Német Opera; Kolozsvári Magyar Opera)

Zenei felsőfokú tanulmányait szülővárosában, a Nagyváradi Egyetem Zeneművészeti karán kezdte, majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta. Énekművészi pályafutását a Kolozsvári Magyar Opera énekkari tagjaként kezdte, ahol – saját szavaival élve – egyre többször és egyre gyakrabban „kikandikált a kórusból” szóló szerepekkel is. Tehetségének és kitartásának köszönhetően az első nagyváradi zenei megnyilatkozásoktól a szakmai életút a kolozsvári, majd európai és amerikai sikerekig vezetett. „Nem volt egyszerű feladat, de végül csak eljutottam az »Értől az Óceánig«” – mondja, utalva Adyval arra is, hogy a 2016-2017-es évadban az operavilág Olümposzának vagy Hollywoodjának nevezett New York-i Metropolitan Opera „legek színpadán” alakíthatta Musetta szerepét Puccini Bohéméletében. A 2012-2013-as évadtól a düsseldorfi Rajna-menti Német Opera (Deutsche Oper am Rhein) szerződött szoprán szólistája, aki a párizsi, avignoni, strasbourgi, pekingi, tel-avivi színpadokon is fellépett Mozart, Verdi, Puccini, Bizet operáinak szoprán szerepeiben. Rendszeres szólistája ugyanakkor a Kolozsvári Magyar Operának is, ahol az említettek mellett Selmeczi György Szirénjének címszerepében vagy Bizáncjának Iréne szerepében lépett színpadra, és ahol legutóbb Ravel Pásztorórájának Concepcion szerepét alakította. Munkásságáért 2018 januárjában Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjjal tüntették ki.


Pataki Adorján

– operaénekes – (Kolozsvári Magyar Opera)

Dicsőszentmártonban született 1981-ben. Zenét a Kolozsvári Református Kollégiumban kezdett tanulni, majd a felsőfokú zenei tanulmányait a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia canto szakán végezte, Marius Vlad irányítása alatt.
Énekművészi sikerét olyan díjak fémjelzik, mint a 2006-os „Traian Grozăvescu” Nemzetközi Énekverseny különdíja, a 2009-es „Ionel Perlea” Nemzetközi Dalverseny különdíja vagy a 2010-es IX. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíja és a Duna Televizió különdíja.
2005 októberétől a Kolozsvári Magyar Opera tenor szólistája, ugyanakkor rendszeres közreműködője az aradi, váradi, szebeni, szatmárnémeti, brassói, krajovai, vâlcea-i, jászvásári, botoşani-i filharmóniáknak, a Bukaresti Kamarazenekarnak, a Kolozsvári Román Operának, a Temesvári Nemzeti Operának. Hazai fellépései mellett, 2011-től állandó vendége a Budapesti Operaháznak is. Nemzetközi elismertségét igazolják meghívott vendégszereplései Darmstadtban, Chemnitzben, Bergenben, Prágában, Aachenben, Bonnban, Erfurtban, Madridban, illetve hollandiai, osztrák, svájci, spanyolországi, németországi, boszniahercegovinai, norvégiai turnéi is.
Énekművészi tevékenysége mind az operairodalom, mind a mise- és oratóriumirodalom széles palettáját felöleli. Eddigi repertoárjában olyan jelentős romantikus operák tenor-szerepei vannak, mint Puccini: Pillangókisasszony (Pinkerton), Bohémélet (Rodolfo), Gianni Schicchi (Rinuccio), Tosca (Cavaradossi), La Rondine (Ruggero); Verdi: Nabucco (Ismaelle), Falstaff (Fenton), Traviata (Alfredo Germont), Álarcosbál (Riccardo), Luisa Miller (Rodolfo), Simon Boccanegra (Gabriele Adorno), Trubadúr (Manrico), Lombárdok (Oronte), Macbeth (Macduff), Don Carlos (címszerep), Rigoletto (mantovai herceg), Otello (Cassio); Wagner: Szerelmi tilalom (Claudio); Donizetti: Lammermoori Lucia (Edgardo); Bizet: Carmen (Don José); Weber: Oberon (Hüon de Bordeaux); vagy Erkel: Hunyadi László (címszerep). Ő alakította Ravel Pásztorórájának Gonzalve szerepét, vagy Kodály Székelyfonójának a Legény szerepét is. A mise- és oratóriumirodalom számos alkotásában énekelt tenor szóló-szerepet – mint pl. Händel Messiásában, Haydn Teremtésében és számos misekompozíciójában, Mozart Koronázási miséjében vagy Requiemjében, Beethoven op. 86-os miséjében, a 9. szimfóniájában és Krisztus az Olajfák hegyén c. oratóriumában, Berlioz Faust elkárhozásában, Verdi, Dvořák és Donizetti Requiemjeiben, Mendelssohn-Bartholdy Paulus és Elias c. oratóriumaiban, Puccini Messa di Gloria-jában, vagy akár Kodály Psalmus Hungaricusában.

C. Saját alkotás, jazz ének, musical, pop (könnyűzene)


Stephanie Semeniuc

– jazz énekes

A szatmárnémeti Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceumban klasszikus ének szakon fejezte be középiskolai tanulmányait. 2016 óta a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar, Zeneművészeti szakának hallgatója, ahol az alapképzés után mesteri tanulmányokat folytat.
A Funk You! és a Yesterdays zenekarok énekesnője. Előbbivel olyan elismerésben részesült, mint a nemzetközi Veszprémi Utcazene Fesztivál szakmai fődíja, a Szatmári Utcazene Fesztivál különdíja, illetve a Ceglédi Utcazene Fesztivál díja, mindemellett úgy hazai, mint nemzetközi fesztiválok meghívottjai, melyek közül kiemelendő a brüsszeli Fête de la Musique. 2018-ban a What the Funk c. lemezzel debütált a zenekar. A Yesterdays zenekarral megjelent 2018-ban a Senki madara c. lemeze, mely Japánban több százas számban kelt el. Ezt követően itthoni és külföldi koncertkörutakon vett részt. 2019-ben a kolozsvári Nemzetközi Jazz Napocensis Fesztiválon elnyerte a fesztivál énekes fődíját.

Török-Gyurkó Áron

– zeneszerző
(Gheorghe Dima Zeneakadémia; BBTE Zeneművészeti Szak)

Kolozsváron született, 1989-ben. Zenei tanulmányait ütős és billentyűs hangszereken kezdte jazz alapokkal, majd érdeklődése az elektronikus zenére irányult és a benne rejlő lehetőségekre új hangzások szerkesztése terén. Később zeneszerzés tanulmányokat folytatott a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Zeneszerző-mesterei: Szegő Péter, Tihanyi László, Adrian Pop és Cornel Ţăranu. Tanulmányi évei során számos workshopon, mesterkursuson vett részt, a nemzetközi zenei élet olyan kiemelkedő zeneszerzőivel mint Tristan Murail, Eötvös Péter, Allain Gaussin, Matthias Pintscher, Yann Robin. Bár – szavait idézve – „negyvenéves koráig egy zeneszerző csak keresgél…”, már a kísérletezés és útkeresés első darabjai első és második díjat eredményeztek az országos Liviu Comes zeneszerzés-versenyen. Az elmúlt években kompozícióit olyan fontosabb kortárs zenei eseményeken is előadták, mint a Román Zenei Fesztivál (Jászvásár), Cluj Modern Fesztivál (Kolozsvár), Panoramic Componistic Contemporan (Kolozsvár), Academia Sighișoară (Segesvár), International Meridian Festival (Bukarest), International Summer Academy (Wien-Mürzzuschlag-Reichenau), Contemporary Music Dialog (Ungvár, Ukrajna), Festival des Écoles d’Art Américaines de Fontainebleau. Fontosabb kompozíciói: Modulude 5191 oboára, csellóra és zongorára (2019); Plai de munte kamaraegyüttesre (2018); Chromosphère vonósnégyesre (2018); Granulum II fuvolára, klarinétra, csellóra és zongorára (2018); Granulum 2 oboára (2017); Kaléidoscope basszus klarinétra, vonósnégyesre és zongorára (2017); Resonances 10 hangszerre (2015); Fissures 6 hangszerre (2015); Prometheus – monológ tenorra és 15 hangszerre (2011/2014); Splinter(s) hegedűre (2014); Genesis zenekarra (2013); Polarization zongorára (2010).

Papp Zoltán

– zenei producer, dalszerző

Szatmárnémeti származású zenei producer, dalszerző, aki zenei tanulmányokat folytatott a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. Szakmai tapasztalatát több, mint tíz év alatt szerezte az olyan, világszinten elismert bukaresti lemezkiadók stúdiójában, mint a Universal Music romániai fiókja, a Cat Music és a Roton. Munkássága több mint 1600 dal szerzését és felvételét foglalja magába, és eddigi munkája hatalmas befolyással volt a román zenei iparra. Producerként ő az a „háttérember”, akihez a dal szerzése és megszólaltatása is köthető, továbbá az énekessel vagy adott esetben hangszeresekkel való professzionális együttdolgozás is egy optimális stúdiófelvétel elkészítése érdekében. Zenei tevékenyésge a jazz, musical és könnyűzene énekbeli stilisztikai sajátosságainak elsajátítására, a helyes studióéneklésre, a helyes hangképzésre, a dal felépítésére terjed ki egy énekessel való stúdiómunka alatt. Számos romániai híres énekes ,,mentora’’ volt. Keze alatt több milliós nézettségű slágerek születtek, melyek nemcsak a hazai pályán, hanem Kelet- és Nyugat-Európában is befutottak lettek. Jelenleg Fallen Eleven név alatt alkot saját zenei műhelyében és stúdiójában.

Archívum

Kategóriák

Meta