Advent – Karácsony az egyházzenében
Egyházzenei konferencia
2020. december 9.
Advent – Karácsony az egyházzenében
Egyházzenei konferencia
2020. december 9.
Időpont:
2020. december 9. szerda, 10 óra
Zoom Link: https://zoom.us/j/96918264861?pwd=MEU1VytIU0hrMStmQ1lLOEtPWVdFQT09
10:00 – Nyitó áhítat – Lukács Olga dékán
10:15 – Papp Anette: Adventi antifónák
10:40 – Benkő Tímea: „Ó, jöjj, ó jöjj, Immánuel!” – adventi ének karácsony nagyhetén
11:05 – Potyó István: Az adventi vasárnapok proprium tételei
11:30 – Bódiss Tamás: Karácsonyi ünnepkör énekei az új magyarországi református énekeskönyvben
11:55 – Szünet
12:10 – Coca Gabriela: Terényi Ede: „Missa de Nativitate Jesu" (1993) egyneműkarra – analitikus megközelítésben
12:35 – Miklós Noémi: Noël-variációk orgonára. Betekintés egy rendhagyó műfaj világába
13:00 – Gergely Zoltán: Népénekek a mezőségi karácsonyi kántáló ének repertoárban
13:25 – Péter Éva: Karácsonyi énekek Nádasmente népi gyakorlatában
14:00 – Zenés áhítat Hangverseny
- Bárdos Lajos: Aranyszárnyú angyal – Előadják: Majó Zoltán és Szabó Mária művésztanárok
- Jacob van Eyck: Onse Vader (Mi Atyánk) – Előadja: Péter Rita (Magiszteri I év)
- Liszt Ferenc: Ave Maria von Arcadelt – Előadja: Fejér Mátyás-Árpád (III. év)
- Jacob van Eyck: Psalm 134. (zsoltárvariáció) – Előadja: Bőjte Emőke (III. év)
- Jan Sibelius: Nagy örömhír érkezett – Előadják: Majó Zoltán és Szabó Mária
- Jacob van Eyck: Psalm 101. (zsoltárvariáció) – Előadja: Bölöni Anna-Tímea (II. év)
- Sulyok Imre: Krisztus Urunknak áldott születésén – Előadják: Majó Zoltán és Szabó Mária
- Jacob van Eyck: Psalm 118. (zsoltárvariáció) – Előadja: Nagy Anikó-Beáta (I. év)
Papp Anette: Adventi antifónák
A 16-17. századi magyar protestáns graduálkönyvekben megjelenő gregorián eredetű, de anyanyelvre fordított és a protestáns liturgikus gyakorlatra alkalmazott anyag a magyar zenetörténet becses emléke. Ugyanakkor ennek a repertoárnak mondanivalója van a mai egyházzenei gyakorlat számára is. Az előadás a graduálkönyvek legfontosabb és a legnagyobb számban lejegyzett műfajának, az antifónának ádventi tételeiből válogatva a repertoár megszólaltatásának, felelevenítésének: egyszóval gyakorlati használatának lehetőségeit tekinti át.
Dr. habil. Papp Anette egyházzenész, a KRE HTK himnológiai tanszékének vezetője, az LFZE egyházzenei tanszékének munkatársa. Kutatási területe a magyar nyelvű gregorián, valamint a 16–17. századi protestáns gyülekezeti énekek története. Gyakorló egyházzenészként a 18 éve működő Budafoki Református Egyházközség Kántorátusának alapítója és zenei vezetője.
Benkő Timea: „Ó, jöjj, ó jöjj, Immánuel!” – adventi ének karácsony nagyhetén
„Ó, jöjj, ó jöjj, Immánuel!” A népszerű adventi énekünk egy középkori éneksorozatnak, az úgynevezett ó-antifónáknak strófikus átköltése. Katolikus gyülekezetek gyakorlatához hasonlóan néhány évtizede protestáns gyülekezetekben is él az a hagyomány, miszerint a karácsonyt megelőző nyolc napon át esti könyörgést, vesperát tartanak, ahol recitálva vagy strófikus változatában felhangzik Mária hálaadó éneke is, a Magnificat (Református Énekeskönyv 360., Evangélikus Énekeskönyv 650. szám). Ilyenkor Mária énekét az ó-antifónák keretezik. Az előadásban ismertetjük az ó-antifónák sajátosságát, tartalmát, igei üzenetét, ismertetjük az antifónákból alakult adventi himnuszt, valamint bemutatjuk, hogy miként lehet mindezeket alkalmazni karácsony nagyhetén megtartott vesperákon vagy bűnbánati istentiszteleti sorozatként.
Benkő Timea 1973. október 9-én született Nagybányán. Tanulmányait Máramarosszigeten végezte, ott szerzett érettségi oklevelet, majd a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskolán tanult.
Teológiai tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte (1994-1999), 2000 óta a Kolozsvári Teológiai Intézet tanára. Kutatási területe liturgika, liturgia történet, himnológia.
Potyó István: Az adventi vasárnapok proprium tételei
Az advent elnevezés a latin adventus kifejezésből származik, Úr jövetet, megérkezést jelent. Ez az időszak tulajdonképpen két részre tagolódik, az első adventi vasárnap előestéjétől (vecsernyéjétől), amely
Szent András apostol ünnepéhez legközelebbi vasárnap – december 16-ig, illetve december 17-től – december 24-ig. A négy vasárnap, az előkészületi idő mérföldkövei, amelyeknek tételei (és különösen az
introitusok), végig kísérnek bennünket az Úr eljövetelének betlehemi jászolához. Advent első vasárnapján Ad te levavi, vagyis hozzá emeljük a lelkünket, hogy ez megtisztulva méltó legyen az úr jövetre, majd
Istennépe kiált pásztora után a zsoltárban, hogy ő ne hagyja elveszni a nyájat: Populus Sion / Sion népe és válaszul a próféta bíztatja az Egyházat, mint Sion népét, tehát, mint megszentelt közösséget: Ne félj, jő az
Úr, a népek megváltására. A böjti idő szigorúságát feloldja a harmadik vasárnap reményteli felkiáltása:
Gaudete, vagyis örvendjetek mindig az Úrban, mert már közel van hozzátok. A római hagyomány szerint advent utolsó vasárnapján, az Úrtól jön Krisztus megváltó istensége: „Harmatozzatok, egek!”/Rorate
coeli de super Krisztus embersége pedig valóságos emberség, amely a világ kezdetétől arra készült, hogy megteremje az Üdvözítőt.
Dr. Potyó István, Brassóban született és a kolozsvári Szent Mihály templom kántor-karnagya, orgonistája. A kolozsvári Zeneakadémián végezte tanulmányait, a fő kutatási területe a 18-19 századi erdélyi misealkotások. A Szent Cecília kórus és zenekar karmestere, illetve az Egyházzene-Kolozsvár egyesület ügyvezetője.
Bódiss Tamás: Karácsonyi ünnepkör énekei az új magyarországi református énekeskönyvben
Az idén elkészült és jövőre kézbe vehető, mintegy harmadfélszáz új éneket tartalmazó református énekeskönyv a közismert énekek megtartása mellett, a kevésbé ismert énekek átdolgozásával és számos
ismert, illetve újonnan fordított ének felvételével bővülve váltja fel a Magyarországon és Felvidéken eddig használt 1948-as énekeskönyvet. Az előadás ennek karácsonyi ünnepkörhöz tartozó anyagából
emeli ki a fontosabb énekeket, rámutatva azok zenetörténeti és egyéb kapcsolataira, gondolva a gyülekezeti megvalósíthatóságra is.
Dr. Bódiss Tamás a MRE egyházzenei vezetőjeként és GK Liturgiai és Himnológiai Bizottságának titkáraként az új református énekeskönyv egyik szerkesztője. Több mint negyedszázada tanít a budapesti
Zeneakadémia Egyházzene Tanszékén, több felekezetközi zenei testületben végez munkát. Doktori dolgozatát is a magyar református énekeskönyvek történetéből írta, de sohasem szakított a gyülekezeti
kántori tevékenységgel; jelenleg a budapesti Kálvin téri templom zenei vezetője és orgonista-kántora.
Coca Gabriela: Terényi Ede: „Missa de Nativitate Jesu” (1993) egyneműkarra – analitikus megközelítésben
A tanulmány a bevezetőjében magát az idén 85. életévét betöltött zeneszerzőt, Terényi Edét mutatja be, mint tanárt és alkotót. Majd, 2008-ban a kolozsvári Grafycolor Studio kiadónál kiadott Karácsonyi
Muzsika című egynemű karokat tartalmazó kötetét prezentálja és annak tartalmát. A kötetből elemzésre választott, Terényi Ede 1993-ban komponált egyneműkari művét, címén Missa de Nativitate Jesu, a
tanulmány szerzője formai alkotó egységeiben mutatja be.
Coca Gabriela, PhD. (született 1966-ban, Szatmárnémetiben) muzikológus, egyetemi docens a kolozsvári Babeş – Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának Zene
Tanszékén, ahol zenei formatant, összhangzattant és ellenpontot, kórus átiratot, valamint XX. századi harmónia fejlődést tanít. Tanulmányai: Szatmárnémeti, Képzőművészeti és Zeneiskola – Zongora szak
(1973-1981), Kolozsvári Zenelíceum (1981-1985) – Zongora szak, kolozsvári „Gh. Dima” Zeneakadémia – Zenetudományi szak (1990-1994), „Gh. Dima” Zeneakadémia – Magiszteri (1994-1995). Doktori
disszertációját: „A zenei folyamat formai koncepciója R. Wagner „Lohengrin” című operájában” 2000 decemberében védte meg a kolozsvári „Gh. Dima” Zeneakadémián, mestere PhD. Terényi Ede
zeneszerző irányítása alatt. Alkotói tevékenysége: zenetudományi – monográfiák, tanulmányok, elemzések, a romantikus zenére, valamint a XX. századi zenére összpontosítva.
Miklós Noémi: Noël-variációk orgonára. Betekintés egy rendhagyó műfaj világába
A különböző egyházi ünnepek közelgése gyakran fejtörést okoz a gyakorló orgonistáknak: “Jön a Karácsony. Vajon mit játszhatnék a karácsonyi istentiszteleten? És vajon mi lenne az, amit a gyülekezet is
ismer?” Nagy valószínűséggel ilyen megfontolásból jött létre francia földön a Noël-variáció műfaj, melynek fő célja a közismert karácsonyi énekek feldolgozása volt, illetve egy olyan formába öntése, mely
az egyház és a gyülekezet által egyaránt elfogadott. E kezdeményezés eredményeként a francia orgonairodalom rengeteg orgonaművel gazdagodott, melyből minden orgonista bátran válogathat egy
karácsonyi műsor összeállításának folyamatában.
Dr. Miklós Noémi tanulmányait a kolozsvári Sigismund Toduță Zenelíceumban kezdte zongora főszakon, majd a Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta orgona szakon Ursula Philippi és Erich Türk
osztályában. Számos szólókoncertet tartott itthon és külföldön is. Jelenleg Miklós Noémi a Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanárképző karának Zenepedagógia Tanszékén folytatja oktatói
tevékenységét, valamint a Flauto Dolce régizene együttes tagjaként gyakran fellép az országban és külföldön is.
Gergely Zoltán: Népénekek a mezőségi karácsonyi kántáló ének repertoárban
Mezőségen, de a magyar nyelvterületen általában, a karácsonyi szokásokhoz kapcsolódó énekek legnagyobb része a népénekek közé tartozik, vagy jellegében ezekkel rokon. A zenetudomány népének
fogalmába sorolja mindazokat az énekeket, amelyeket az egyházi gyakorlatban a gyülekezet közösen énekel. Ezeknek egy része már szervesen beépült a különböző ünnepek énekrepertoárjába, így a
karácsonyi kántálásba is. A szövegek rendszerint vallásos tárgyúak, a dallamok legnagyobb része pedig régi kéziratos feljegyzésekben, vagy nyomtatott egyházi énekeskönyvekben megtalálhatók. Egyes
darabok régisége egészen a 16. századig vezethető vissza, középkori kanciókkal és gregorián énekekkel mutatnak szoros kapcsolatot, majd ettől kezdődően egészen a 19. századig folyamatosan újabb és újabb
dallamokkal bővült a dalkészlet.
Dr. Gergely Zoltán a Román Tudományos Akadémia Folklór Intézetének munkatársa, népzenekutatója, valamint a Kolozsvári Református Kollégium zenetanára, karnagya. Kutatási témája a
mezőségi népzene. Több mint 25 tanulmányt és recenziót közölt magyar, román és angol nyelven a mezőségi kántálóénekek dallam és szövegrepertoárjáról, a mezőségi lakodalom énekrepertoárjáról,
valamint a Kolozsvári Folklórintézetben található népzenei anyagról. Legfontosabb publikációi a Mezőségi kántáló énekek című monográfiája, amelyet a Hagyományok Háza adott ki 2016-ban, DVD-
melléklettel, valamint Szenik Ilona népzenei gyűjteménye, három nyelvű, DVD melléklettel ellátott multimédiás kiadványa, melyet Pávai Istvánnal közösen szerkesztettek 2019-ben. A Román Tudományos
Akadémia Kulturális Kitüntetés díjának a birtokosa.
Péter Éva: Karácsonyi énekek Nádasmente népi gyakorlatában
A Nádas és mellékpatakai völgyeiben elterülő falvakat Kalotaszeg külön tájegységeként tartjuk számon. Az itt élő református hívek gazdag karácsonyi énekrepertoárral rendelkeznek. A népi gyakorlat a
jelenlegi egyházi énekeskönyv anyaga mellett fenntart olyan több száz éves dallamot is, amely szájhagyomány útján öröklődött, vagy a felekezetek közötti kapcsolatok útján került református
közösségek népi repertoárjába. A Nádasmentén gyűjtött zenei anyag előadás tekintetében igen változatos: találunk kevéssé díszített, egyszerű, de bőséges ornamentikával gazdagított változatokat is.
Dr. Péter Éva tanulmányait a kolozsvári Zenelíceumban kezdte hegedű főszakon, majd a Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatta zenetanár szakon. Előbb gyülekezeti orgonista-kántorként dolgozott,
jelenleg a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar docense. Doktori disszertációját, melynek témája Egyházi énekek az erdélyi írott és szájhagyományos forrásokban, 2005. januárjában
védte meg a Gheorghe Dima Zeneakadémián.
