MENÜ
HUEN

Egyházzenei konferencia – Istentiszteleti orgonajáték
2018. november 22.

Egyházzenei konferencia – Istentiszteleti orgonajáték
2018. november 22.

Az orgonáé, orgonajátéké volt a főszerep a tizenegyedik alkalommal megrendezett egyházzenei konferencián csütörtökön, november 22-én. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán tartott előadások után a szakemberek és diákok orgonakurzuson vehettek részt a Farkas utcai templomban.

Az évente megrendezett egyházzenei konferencia a lelkipásztorok, kántorok, zenetanárok és az egyetem hallgatóinak biztosít teret a találkozásra, tapasztalatcserére, Péter Éva szervező, az egyházkerület zenei előadója pedig feladatának érzi az évenkénti szakmai összejövetelek megrendezését. Úgy véli, fontosak ezek a személyes találkozások az egyházi zenével foglalkozók és az érdeklődő diákok között, hiszen a lelkipásztoroknak szükségük van a kántorokra, az egyetem zenei szempontból fel is készíti a fiatalokat, azonban az nem garantált, hogy az egyházon belül folytatják pályájukat. Az előző években főleg a kórustevékenység, az új énekanyagok köré épültek a konferencia előadásai, idén pedig az orgonának szentelték a teljes eseményt, hiszen központi probléma a kántorok, lelkipásztorok életében, az istentiszteleteknek, egyházi alkalmaknak pedig elengedhetetlen eleme.

A konferencia kezdő áhítatát dr. Péter István intézetigazgató tartotta a Mt 7,7 alapján. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs nagyobb zörgető erő az imánál és az éneklésnél, amelyek falakat bontanak le, ajtókat nyitnak ki. Az egyházi zene éneklése pedig az ég ajtóit nyitogatja. „Zörgessetek, és megnyittatik. Énekeljetek, és megnyittatik” – hangzott el.

Az orgona szerepe az istentiszteleten címmel dr. Enyedi Pál, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének oktatója nyitotta az előadások sorát. A nyugati keresztyénség templomaiban az orgona már az első ezredforduló előtt megjelent, és a 13. század első felétől vannak bizonyítékok az istentiszteleti zenébe való bekapcsolódására. Az elmúlt századokban az istentiszteleti orgonazenét a leírások szerint legnagyobb részt rögtönözték, ez sokszor nem került papírra, így jelentős része elveszett. Bizáncban az uralkodói ceremóniákat, udvari fogadásokat kísérte az orgona, luxuscikknek számított, egyenesen uralkodói jelvénynek, a dicsőség kifejezésének. A barokk mechanikus világszemléletben az orgona már az egész teremtést szimbolizálta, végül a 17. század elejétől a vasárnapi és ünnepnapi orgonaszó általánossá vált.

A közelgő ünnepre hangolódva, dr. Miklós Noémi, a BBTE Református Tanárképző Karának oktatója advent-karácsonyi orgonarepertoárt hozott a konferenciára. A válogatását hangszeren mutatta be, az összegyűjtött anyag kottáit pedig a résztvevők is megkapták. Előkerültek Balbastre, C. Fanck, Lemmens, Antoine Lefébure-Wély, Charles Wesley, Jean-Jacques Charpentier darabjai, Bach híres pasztorálja, illetve Liszt Ferenc szerzeményei.

Dr. Péter Éva, a BBTE Református Tanárképző Karának oktatója Kreativitás a zenei tevékenységekben címmel tartott előadást. Bevezetőként a kreativitás szintjeit és szakaszait mutatta be, majd korunk két meghatározó zenepedagógiai koncepciójára, Kodály és Carl Orff módszerére tért ki. Rámutatott: a gyerekekben rengeteg kreativitás rejlik, idővel azonban a hibázástól való félelem, a társadalmi korlátok miatt visszaszorul a szabad önkifejezés. A zene az egyik legjobb módja a kreativitás kifejezésének, hiszen lehet játszani a hangzásokkal, kipróbálni érdekes effektusokat, improvizálni, kötetlen szabályok szerint rögtönözni. Az oktató úgy véli, minden tanuló zenei tevékenységének része kell hogy legyen az improvizációs készség fejlesztése, amely a zenei tanulás legkorábbi szakaszában elkezdhető.

Liturgikus orgonaimprovizáció témában dr. Erich Türk, a Gheorghe Dima Zeneakadémia oktatója tartott tartalmas gyakorlati előadást. Elmondta, az improvizáció valójában élesben végzett kompozíció, ezért sokkal nehezebbnek bizonyulhat, mint amilyennek tűnik első látásra, de kellő felkészültséggel, megfelelő szakmai háttérrel gyümölcsöző lehet a próbálkozás. A gyerekeknek is először imitálni, másolni kell, majd akár tíz év lappangási idő után is születhet új mű. A szakember hangsúlyozta, a tehetség nagyrészt valójában motiváció, a hátterében kitartó próbálkozásnak, évek munkájának kell lennie. A résztvevők a Jövel, Szentlélek Úristen, Ó jöjj, ó jöjj, Immánuel, Az egyháznak a Jézus a fundámentoma énekek variálhatóságát hallgathatták meg Erich Türk bemutatásában, aki arra bátorította a résztvevőket, hogy használják ki a rendelkezésükre álló orgonákat, merjenek kísérletezni.

Pozsár Róbert kántor, orgonaépítő saját munkája során szerzett tapasztalatait mutatta be Műemlék orgonák megóvása címmel. Kijelentette: az első lépés az orgonák megőrzésére a hangszer tisztán tartása, védése a portól, piszoktól, a templomban végzett munkálatok során le kell takarni, védeni kell. Sokszor akár madarak is befészkelhetnek, denevérek bújhatnak az orgonába, de szú, egerek és nyest nyomát is megtalálták már restaurálási munkáik során. Fontos odafigyelni a sípokra, eltömítődésükre, hangolásukra, hiszen az ón-ólom ötvözet fémsípok puhák, könnyen rongálódnak, hajlanak, törnek. Emellett elengedhetetlen a templomban az állandó szellőztetés, ne legyen túl nedves vagy száraz a levegő (ebben egy egyszerű higrométer segíthet), hiszen az orgona állapotát nagyon is befolyásolja a levegőváltozás, hirtelen hőingadozás, télen a hirtelen fűtésektől kicsapódik rajta a pára, megrongálódnak a sípok, a fa, bőr elemek. A fűtőtesteket ajánlott minél távolabb szerelni a hangszertől, a templomot pedig fokozatosan kell befűteni. Nagy kinti szárazság esetén érdemes felmosni az orgona körül, vizes edényeket tenni a közelébe, de semmiképp se kerüljön víz a hangszerre. Ha túl nedves a levegő, a fém alkatrészek berozsdáznak, a fa sípok megrepedhetnek. Költöztetés esetén figyelni kell a lebontott orgonák darabjainak tárolására, újításokba pedig lehetőleg ne kezdjenek szakember véleménye nélkül. Például a sípok eltömítődhetnek a festéstől – olyan orgona is akadt, amelyről hét réteg olajfestéket kapartak le a javítói. A kántor helyreállíthat egy-két lehangolódott sípot, gondos ápolással jó állapotban tarthatja az orgona külsejét, de komolyabb beavatkozás esetén mindenképp forduljon szakemberhez az egyházközség.

A délután folyamán dr. Enyedi Pál orgonakurzust tartott az érdeklődőknek a Farkas utcai templom Angster-orgonáján az Organum Officians III. francia barokk orgonazenei kötet anyagából és annak előadási kérdéseiből, ezzel párhuzamosan pedig koráljáték-gyakorlat folyt a Református Kollégium dísztermében.

Berekméri Gabriella


Helyszín:
BBTE Református Tanárképző Kar Zene szak Kolozsvár,
Horea út, 7. szám, III. emelet, Karácsony Sándor terem

Időpont: 2018. november 22, csütörtök

Program: